1. |
||||
Új lehetőségről hazudik a hajnal, sötét álomból ébred a nappal.
A porcelánból épült reményt szétvered, én levegőt kapkodva állok a darabok felett.
A bizalmat előlegeztem, majd elvesztettem, meggyengülve tovább léptem.
Bódulva estem a gödörbe a valóságból kiutat keresve,
de az életről a rögeszme nem engedett semerre.
„Nem akarok benne részt venni, nem akarom látni szétesni... „
Így élünk és így halunk meg, reményvesztve.
Szorul a hurok és senki sem látja, ahogy ráhúzzuk a másik nyakára.
|
||||
2. |
H-P
02:02
|
|||
Könnyen törik fejem felett a pálca
Önbizalmad szánalmas álca
Embert eszik a holnap
Szerencsés túlélők új esélyt kapnak.
Aki nem lépett, az nem botlik meg,
lendület ereje nem kophat meg.
Tengerben fakó hajónak árboca,
kudarcba fulladt a biztonság lámpása.
Hétköznapok
Hétköznapok
Hétköznapok
Hétköznapok.
Hétköznapok vágóhídja, gyengék gyomra úgysem bírja,
hétköznapok kínt kívántok, bíráskodók jobban láttok.
Úgyis jobban tudtok mindent, amit nem láttatok,
úgyis többet tudtok, de semmit, semmit, nem csináltok.
Itt minden csupa méreg, mindent ellepnek a férgek
egymást mardosva a maradékon élnek.
|
||||
3. |
Vágyaim árnyékában
02:01
|
|
||
Itt voltam itt leszek, testemet majd elvihetitek
Sosem mondtam hogy nem gondoltam egy könnyebb útra,
az eltelt múltra.
Ahol láttam másokat rohanni szűk folyosókba,
az elvárások kántálásától,
ahol szűkölködve szenvedünk távol a józanságtól.
Láttam merre halad a jövőm de nem tettem ellene,
hátat fordítva kergettem előre.
Most vágyaim árnyékában állva várok,
kellő pillanatban nekivágok.
|
||||
4. |
||||
Egy újabb nap ami reménnyel teli
Egy újabb döntés keresztbe szegi
Az égen a csillag elhiteti
Hogy van miért elkezdeni.
És elhiszem, ahogy az eltelt órák nem hagynak rajtam nyomot,
mégis belül szorongok amiért egy helyben futok.
A lépéskényszer rajta pihen a vállamon, rögvest fel kell valamit mutatnom.
Nincsen irány, nincsen támasz, nekem a kettészakadt égbolt adja meg a választ.
Egy újabb nap ami reménnyel teli
Egy újabb döntés keresztbe szegi
Az égen a csillag elhiteti
Hogy van miért elkezdeni.
Nincsen irány, nincsen támasz.
Elévült évekre visszatekintve
megbánás ízével a szádban ébredve,
megítélve széttört lélekkel létezve.
Új lehetőségért kaparod a falat
Új kezdetre cserélnéd még azt is ami maradt.
Eleget vártam és eleget láttam hogy kimondjam
én nem leszek egy újabb kopott regény a fiókban.
|
Streaming and Download help
If you like Tragic, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp